Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác
– és Orbán


SZENT PONGRÁC (május 12.)

Az ázsiai Frigiában született, azonban Rómában családjának gazdag ősi földbirtoka volt. mikor atyja magas lázban elhunyt, nagybátyjához került Rómába. Pongrác szívesen barangolt a szabad természetben, szerette a virágokat, az állatokat. De az embereket is. Társaival barátságban élt, mégha azok rabszolgák voltak is. Egyszer egy tanyán idős emberrel találkozott, Marcellinusz pápával, aki ott bujkált a birtokon. A találkozásból ismeretség, majd barátság lett. Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedett.

Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Kiderült a császár előtt, hogy Pongrác is keresztény, ám a keresztényeket bátran védelmezte a császár előtt is. Minden hiába, vallomása nyomán a császár 304. május 12-én lefejeztette. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el. Sírja fölé már száz év múltán templomot emeltek. Sok csoda hitelesítette Pongrác életszentségét. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. A fagyosszentek egyike.

SZENT SZERVÁC PÜSPÖK (május 13.)

Észak-Franciaország püspöke. Mikor a hunok Rómához közeledtek, ő az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért.

A legenda szerint a harmadik nap végén látomása volt. Szent Péter jelentette neki, hogy a gallok bűnei miatt Isten ítélete nem marad el, de az ő szülővárosát, Maastrichtet Isten megkíméli. Pünkösdhétfőn halt meg, mely akkor május 13-ra esett.

SZENT BONIFÁC (május 14.)

Bonifác előbb a csehországi Brewnowban, majd Magyarország szent hegyén a Szent Márton apátságban volt Asztrik tanítványa. Mikor Asztrik kalocsai érsek lett, Bonifác utóda lett az apátságban.
De nem tölthetett sok időt a kolostor békéjében, mert Szent István, aki egész országát meg akarta téríteni, 1004 körül Alsó-Pannóniába rendelte (ahol még nem volt mindenki keresztény). Apostoli feladatát oly komolyan vette, hogy nem csupán Krisztus nyáját gyarapította Isten igéjének hirdetésével, hanem a pogányoknak is hirdette az evangéliumot.
Mikor ugyanis tudomására jutott, hogy Szent Adalbert, ki nem oly rég még társa volt Magyarországon a térítésben, a poroszoknál elnyerte a vértanúság koronáját, fölgyulladt benne a vágy, hogy ő is hasonló koronát nyerjen, s elhatározta, hogy késlekedés nélkül a küzdőtérre siet, mert abban bízott, hogy ő is elnyeri a vértanúságot.

Isten meghallgatta kívánságát, a pogányok ugyanis megelégelték, hogy közülük oly sokat Krisztus hitére térített. Egy prédikációja közben csúfolni kezdték, s mivel nem hagyta abba a beszédet, karddal súlyos sebet ejtettek rajta. Bár nem halt meg azonnal, mégis vértanúnak kell tartanunk, miként halála után a hívők tisztelték. Az Úr 1007. esztendeje körül halt meg.


SZENT ORBÁN
(május 25.)

I. Szent Orbán pápa római főnemesi családból származott. Szeverusz császár üldözése idején papjaival a katakombákban rejtőzködött, majd börtönbe került, végül sok kínzás után 223-ban lefejezték. Ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Ezért választották később a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.

Ő őrzi a szőlőket, amelyek május végén „a legnagyobb veszedelemben vannak, s leghamarabb az égi háborútól megvesztegettethetnek vagy a bogaraktól vagy egyéb apró állatokról kárt vallhatnak.” Ezért lett május 25.

Néphiedelmek

Fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (?304), Szervác püspök (?384), Bonifác (?303) szintén mártír volt.

Az utolsó fagyosszent - Orbán napja (május 25). Ha ezen a napon lehűl a levegő és vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Ha Orbán napján fagy van, akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek.

Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető.


A magyarországi hagyományokban is jelentős esemény ez a nap. Szokás Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezni,
mivel a megfigyelések alapján ez az utolsó nap, amikor annyira lehűlhet az idő, hogy egész évet befolyásoló kárt tegyen az éppen virágzó szőlőben.
Ezért a szegedi gazdálkodók között járja az a tréfás, kissé haragos mondás, hogy azt is agyon kellene ütni, aki Orbánt betette a kalendáriumba. Feljegyeztek olyan történetet is, miszerint Orbán azért került május havába, mert amikor a kalendáriumot készítették, nem volt jelen, mivel éppen a kocsmában mulatott. Kedve szerint a tél közepére került volna, hogy nyugodtan tudjon fagyasztani. Hát, a szentek élete sem volt könnyű...

Az időjárási megfigyelések szerint, ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz. Ha viszont ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk. Az előrejelzések szerint idén fagy biztosan nem lesz, és eső is csak minimális várható. Biztatók tehát a kilátások.

Természetesen az emberek is megpróbáltak tenni – a maguk módján – a rossz hatások ellen. Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget. Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral. A hívők Szent Orbánnál is eljártak a jó idő és a jó termés érdekében. Orbán szobrának fejére díszes koszorúkat tettek, hogy bőséges legyen a betakarítás. Ha elmaradt a csapadékos, hideg idő, akkor bort vittek szobrához. Ha viszont Orbán „rossz” volt, akkor arra is volt példa, hogy a mérges gazdák ledöntötték a szobrát, és végighúzták a sárban.

A szőlőtermelő vidékeken a mai napig sok szobra áll Szent Orbánnak, akihez eljárnak a gazdák május 25-én, így a fenti hagyomány - na persze nem a szobordöntés - köztünk él.

Hazánkban rengeteg esemény, fesztivál kapcsolódik a naphoz - kóstolók, avatások, szőlőszentelés, zarándoklat. Így többek között Tokaj-Hegyalján idén is körbeviszik, a Monokon őrzött Szent Orbán ereklyét. Természetesen a többi jelentős borvidékünkön is lesznek események szerte az országban ezen a napon és egész hétvégén. Érdemes ellátogatni – mivel az idő is szép lesz – többek között Tokaj-Hegyalja több településére, Hajósra, Pannonhalmára, Velencére.

Bár Szent Orbánt minden európai borvidéken ismerik és tisztelik, de ismeretem szerint más boros országokban nem rendeznek olyan sok borünnepet ezen a napon, mint itthon. Sok szobra áll a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez kapcsolódó külhoni településeken, és több templomot szenteltek tiszteletére, ahogyan város is viseli nevét, elsősorban német nyelvterületen.


források:
toosz.tsoft.hu
boraszportal.hu/borvilag/szent-orban-napjan