március 3


biblia


kunigunda

II. Henrik és felesége Kunigunda egy 15. századi táblaképen


kunigunda

...férje mellett, Bambergben temettek el.


Szent Kunigunda

Szent Kunigunda és Szent II. Henrik története szorosan összefügg.

Kunigunda ifjúságáról csak kevés biztos tudósításunk van. Luxemburg egy grófi nemzetségéből származott, bizonnyal kolostori életre vágyódott, később mégis szívesen követte szülei kívánságát, amikor eljegyezték Henrik bajor herceggel. Néhány évvel ezután Henrik hitveseként német királyné lett, 1014.-ben pedig vele együtt fogadta a császári koronát Rómában. Tökéletes tanácsadóként állt a császár mellett fontos politikai döntéseiben, néha még a kormányzást és a birodalom egyes részeinek az igazgatását is átvette, ha férje erejét meghaladták összetorlódott kötelezettségei.

Kunigunda teljes lelkéből támogatta férjének az Egyház javát szolgáló műveit és alapításait. Kedvelt székhelye, Bamberg iránti buzgósága közismert volt. Később Kassel királyi udvarát kapta özvegyi birtokául, az ottani vidéken felépítette Kaufungen bencés apátságát. Gyermekük nem lévén, Henrik a bambergi püspökség alapításakor kinyilvánította, hogy Krisztust akarja egyedüli örökösévé tenni.

Henriknek 1024.-ben bekövetkezett halála után Kunigunda belépett Kaufungen általa alapított kolostorába. Férje halálának évfordulóján, az új kolostortemplom felszentelési miséjén letette császári öltözékét, s a püspök kezéből vezeklőruhát és fátylat vett magára. Egyszerű nővérként illeszkedett be a konventbe, és most már teljesen átadta magát Istennek. Krisztus követésére irányuló akaratának komolysága talán nem is annyira abban nyilvánult meg, hogy elutasította az apátnői botot, hanem mindenekelőtt az alapító és jótékonykodó tevékenységről való lemondásban.

Minél inkább elfelejtették a világ nagyjai egykori császárnéjukat, annál inkább elbűvölte sugárzó szeretetével nővértársait és a kolostor környékének egyszerű hívőit. Amikor elérkezett a halála, (1033. vagy 1039.?) március 3. megtelt a ház gyászolókkal.
Mindent előkészítettek, hogy az egyszerű apácát császári méltóságához illően temessék el. Ekkor a haldoklónak a szenvedélyes buzgóság még egyszer erőt kölcsönzött: „Vigyétek ezt innen, ez nem az én öltözékem! Idegen számomra, de ezzel, amelyet viselek, az éghez kötődöm”. Kérésként nyilvánította ki még, hogy szeretné, ha Bambergben temetnék el kedves testvére és ura, Henrik császár mellé.


1200.-ban avatták szentté.


Európa legmagasabb uralkodói székében, a császári-császárnői trónon egy szent házaspár!

Szent Henrik 973.-ban született bajor hercegi családban. Bátyja volt boldog Gizellának, az első magyar királynénak. Szent Wolfgang, regensburgipüspök fennhatósága alatt gondos nevelésben részesült. Gyermekkorától kezdve az uralkodásra készítették fel. Szent Wolfgang a keresztény uralkodó eszményképét állította a felnövekvő fiú elé. Szent Henrik nagy tisztelettel övezte mesterét és hálás szeretettel ápolta emlékét.

23 éves korában, atyja halála után vette át a bajor hercegség kormányzását. Első gondja volt, hogy orvosolja és meggyógyítsa azokat a sérelmeket, melyeket atyja, Civakodó Henrik a háborúskodásaival okozott.

Maga választotta ki és vette feleségül a luxemburgi grófnőt, Kunigundát.
1002.-ben rászállt a német korona is. Henrik erős kézzel teremtett rendet a lázadó külső és belső ellenségei közt. 1004.-ben karddal megszerezte az olasz királyságot is, majd 1014.-ben VIII. Benedek pápa Rómában császárrá koronázta. Erős kézzel védelmezte a pápa, az egyházi állam jogait. Méltatlan rokonainak örökös lázongása, álnok barátainak galádsága meggyőzte a földi dolgok veszendő és hiábavaló voltáról. Nagy birodalmának belpolitikáját mindenütt az Egyházra építette. Újjászervezte és megerősítette a püspökségeket. A clunyi reformmozgalmat teljesen a magáévá téve azon fáradozott, hogy az Egyházat egyre magasabb erkölcsi nívóra segítse.

A megüresedett püspöki és apáti székekbe tanult és erkölcsös, a hivatása magaslat án álló papokat nevezett ki. Személyesen részt vett a zsinatokon, ahol ékesszólóan sürgette a régi erkölcshöz és papi eszményhez való visszatérést. Határozatot hozatott a papi nőtlenség szigorú visszaállítására. VIII. Benedek pápával összefogva egyetemes zsinat összehívását tervezte az Egyház általános és mélyreható megújulásáért és a világbékéért. De 1024.-ben bekövetkezett halála meghiúsította ezt a tervét.

Szent Kunigunda 1000.-ben lett Bajor Szent Henrik felesége. Férjével egyezséget kötött, hogy az Úristen nagyobb dicsőségére ún. „József-házasságban” fognak élni testvérek módjára.

Férjével együtt őt is kétszer is megkoronázták. 1002.-ben a mainzi érsek Paderbornban német királynévá, majd 1014.-ben VIII. Benedek pápa Rómában császárnévá. A koronázó szertartásban kétszer is hallhatta: „Vedd a dicsőség koronáját és tudd, hogy Te is részese vagy a birodalom kormányzásának, s az Úristen népének mindig eredményesen viseld gondját, minél jobban felmagasztalnak, annál odaadóbban szeresd és őrizd az alázatosságot Urunk Jézus Krisztusban.”

A birodalmi jogar megérintésekor pedig így figyelmeztették: „Vedd az erény és igazság jogarát, légy a szegények iránt irgalmas és gyengéd, a legnagyobb odaadással viseld az özvegyek és árvák gondját, hogy a mindenható Isten növelje benned a kegyelmet.”

Kunigunda valóban mindenben így cselekedett. Ott volt férje mellett és lelkesítette. Különösen is a bambergi székesegyház és püspökség felépítését viselte a szívén. A nagy kaufungeni bencés apácakolostort is Ő alapította.

Rosszakarói pletykákat terjesztettek róla, hogy hűtlen volt urához. Nehéz védekezni egy ilyen aljas rágalom ellen. Kunigunda ártatlanságának tudatában ajánlkozott, hogy Isten ítéletének veti alá magát. Sértetlenül végiglépdelt a feltüzesített ekevasakon. Férje szent megdöbbenéssel borult térdre előtte, s a legnagyobb bánattal kért bocsánatot. Ez az eset még jobban megerősítette Őket egymás iránt való hűséges szeretetükben.

Kunigunda 1024.-ben özvegy lett. A gyászév letelte után belépett az általa alapított kaufungeni kolostorba bencés apácának. 14 évig élt még itt, de nem fogadott el semmi kiváltságot. Környezete anyaként szerette, s a kolostor a világgal együtt már életében szentként tisztelte. Halálos ágyán megtiltotta, hogy császárnénak kijáró temetést rendezzenek neki. A bambergi székesegyházban vannak férjével együtt egymás mellett eltemetve.

II. Szent Henrik és Szent Kunigunda mintapéldája lett a keresztény uralkodóknak. A császár hivatása és eszménye a rend, a béke az egység biztosítása, jó törvényekkel és intézkedésekkel a nép erkölcsi emelése, az Egyház támogatása és védelme, az időszerű megújulás és reformok kezdeményezése és végrehajtása. Ahhoz, hogy ezeknek a rendkívül nehéz feladatoknak megfelelhessen, kiváló és szentéletű nevelők már kora gyermekségétől kezdve gondos neveléssel készítették fel.

Szeme előtt Nagy Károly birodalmi eszménye állt és tehetséges, rátermett uralkodóként jól meg is közelítette.

Az uralkodónő hivatása más. Ő az árvák, szegények, betegek legfőbb patrónusa. Ő tölti meg lélekkel a férje által létrehozott kereteket, gondoskodik az alapított kolostorok, templomok belső szükségletéről, pl. az egyházi ruhákról. Legfőbb kincse a tisztasága, mely elsősorban a lélek tisztaságát jelenti. Odaadó lélekkel a szívén hordozza férje gondjait, és segíti azok megoldásában.


Szent Kunigunda halála (National Geographic)

1033. március 3-án a Kassel melletti Kaufungenben elhunyt Kunigunda, II. Henrik német-római császár felesége, akit saját kívánságára férje mellett Bambergben temettek el. Kunigundát, kinek nevéhez oly sok csoda fűződött, III. Ince pápa 1200-ban avatta szentté.

980 körül I. Siegfried luxemburgi gróf lányaként világra jött Kunigunda, II. Henrik német-római császár felesége volt. Noha ifjúkoráról nagyon keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy már gyermekként vonzotta az apácák Istennek szentelt tiszta élete, és csak szülei kívánsága előtt hajolt meg, amikor hozzá ment Henrikhez.

Ennek ellenére házasságuk jól sikerült, és a mélyen vallásos pár kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és szeretet jellemezte. Kunigunda mindenhová követte férjét, és jótékony hatása állítólag Henrik politikájában is érezhető volt.

Miután Henrik 1024-ben elhunyt, a gyermektelen Kunigunda az évekkel korábban a férje által Kaufungenben alapított apácarendbe költözött, s a drágakövekkel ékesített császárnői ruháját vezeklőruhára cserélte. Kunigundát még apátnővé is meg akarták választani, azonban az asszony a rá jellemző alázatossággal visszautasította a felkérést, és rangos származása ellenére megmaradt egyszerű apácának.

A szent életű asszony, aki oly példaértékűen töltötte mindennapjait a kolostor falai között, kilenc éven át élt hittársai között; 1033. március 3-án, 53 éves korában a zárdában hunyt el. Halála után - saját kívánságára - Bambergbe vitték és szeretett férje mellett temették el.

Kunigundát, kinek nevéhez oly sok csoda fűződött, III. Ince pápa 1200-ban szentté avatta.


Mi, magyarok nem feledkezhetünk meg arról, hogy Kunigunda a férje révén rokonságban volt Szent István királlyal és Gizellával, hisz Gizella és Henrik testvérek voltak.


források: hitélet; katolikus.hu