Szent Pontianus pápa római származású volt, 231-ben szentelték fel Róma püspökévé. Megválasztásakor még Ipoly ellenpápa tartotta magát. Az Egyház békében, üldözéstől mentesen élt Alexander Severus (222-235) császársága alatt.

Egy zsinatot hívott össze uralkodása folyamán. Aztán újra fellángolt a keresztényüldözés. Száműzetésbe, Szardínia szigetére száműzte őt is és Ipolyt is a durva és barbár Maximinus Thrax császár, aki a kereszténységet egyszerűen csak azért üldözte, mert elődje és ellenfele, Alexander, rokonérzést mutatott iránta.

Pontianus a számkivetésben lemondott a pápai méltóságról s maga helyett Anterust jelölte ki a pápai tisztre. Anterus azonban még Pontianus előtt meghalt: mint amaz, maga is vértanúságot szenvedett. Testét hazaszállították Rómába és a Callixtus temetőben helyezték el.

Tisztelete a római egyházban már a 4. század elejétől elterjedt.