 141
A pápa védelmének biztosítása: embert próbáló feladat Ferenc pápa, megválasztása óta, számos esetben lépte át a pápák biztonságát szolgáló, lényegi előírásokat, ami nem kevés fejfájást okoz azoknak az embereknek, akik a biztonságáért felelnek. 
A vatikáni csendőrség 130, legalább 1 méter 78 centiméter magas, 21 és 25 év közötti, nőtlen férfiből áll. Parancsnokuk, Domenico Giani, Ferenc pápa megválasztása óta csak azért nem tépi a haját, mert történetesen kopasz.Március 17-én, a mise után a Szent Anna templomból kifelé jövet azonban a tekintete sok mindent elárult. Amikor látta, hogy Ferenc pápa, minden előzetes jelzés nélkül arra készül, hogy a templom előtt összegyűlt tömeg közé lépjen, azonnal kiadta az utasítást a walkie-talkie-ján: „Vörös riadó!” Ilyen helyzetben ugyanis bármi megtörténhet. Giani parancsnok messze nem felejtette el, hogy 2009. december 24-én 22 óra 05 perckor, a Szent Péter bazilikában, melyet egyébként a fentinél jobban biztosítottak, egy túlzott rajongástól vezérelt nő rávetette magát XVI. Benedekre, és fel is lökte őt. Elméletben persze mind Giani, mind az emberei tudják, hogy nem feladatuk a pápát tökéletesen megközelíthetetlenné tenni. 2013. január 11-én XVI. Benedek, elismerve munkájukat, a következőképpen szólt a csendőrség tagjaihoz: „Minden zarándokban és látogatóban ismerjétek fel egy testvéretek arcát, akit Isten küldött közétek. Ennek megfelelően kedvesen kell fogadnotok és segítenetek kell őket, úgy tekintve rájuk, mint az emberiség nagy családjának egyik tagjára”. Ferenc pápa pedig még hangsúlyosabban kérte tőlük ugyanezt. Ebből azonban folyamatos bizonytalanság ered, mely a pápa minden lépését kockázatossá teszi. 
Március 16-án, amikor a Szent Márta Házból a VI. Pál terembe ment, ahol hatezer újságíró várta, a pápa nem szállt be az „SCV” rendszámmal ellátott limuzinokból álló kíséretben rá váró autóba, hanem gyalog tette meg a háromszáz méteres utat. Az atlétikus Giani parancsnok pedig előtte futott, hogy abban az esetben, ha a pápát támadás érné, elé vethesse magát...Hasonló volt a helyzet a Szentatya első római útja során a Santa Maria Maggiore templomban, ahol Ferenc pápa eltolta magától a védelmét biztosító őröket, hogy a bazilikában várakozó zarándokok közé menjen. És ugyanazt tette akkor is, amikor baráti látogatásra ment a XI. Piusz Kórházba, ahol barátja, a 90 éves argentin bíboros, Jorge Maria Mejia egy infarktus után lábadozik: Ferenc pápa fesztelen beszélgetésbe kezdett az ápoló személyzettel és a látogatókkal. A Szentatya római útjait egy kíséret és megkülönböztető jelzés nélküli, közönséges autóban teszi meg, ami biztonság szempontjából vitatható döntés. Nagyon pozitív gesztus azonban a római lakosság felé, akik zaklatásnak élik meg a város nyugalmát és zavartalan közlekedését folytonosan felborító, villogó és szirénázó autókonvojokat. A pápa ragaszkodik is ehhez az egyszerűséghez és szerénységhez, és közel kíván maradni az emberekhez. Tudja, hogy az ő pozíciójában könnyű elszigetelődni, és ennek a tendenciának semmiképpen sem akar engedni. Bármilyen árat kell is fizetnie érte...
Ferenc pápa beszédet intézett a diplomáciai testülethez Ferenc pápa beszédet intézett a diplomáciai testülethez A Szentatya köszönetét fejezte ki mindenekelőtt Jean-Claude Michel a Monacói Hercegség nagykövetének, a Szentszék mellé akkreditált diplomáciai testület dékánjának. Ez a találkozó olyan, mintha a pápa gondolatban átölelné az egész világot. A diplomáciai testület tagjai révén az általuk képviselt népekkel találkozik, bizonyos értelemben minden honfitársukkal, örömeikkel, drámáikkal, elvárásaikkal, vágyaikkal. Nagyszámú jelenlétük annak a jele, hogy országaik és a Szentszék között gyümölcsözők a kapcsolatok, valóban a jó megvalósítására adnak alkalmat az egész emberiség számára. Ezt viseli ugyanis szívén a Szentszék: minden ember javát ezen a földön! Róma püspöke éppen ezzel a szándékkal kívánja megkezdeni szolgálatát, annak tudatában, hogy számíthat a diplomaták által képviselt országok barátságára és szeretetére. Abban is biztos, hogy a diplomaták osztoznak ebben a szándékában. Ugyanakkor a pápa annak a reményének adott hangot, hogy alkalom nyílik közös utat kezdeni azzal a kevés országgal, amelyek még nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Ezek közül néhány képviseltette magát a pápa péteri szolgálatát megkezdő szentmisén, vagy üzenetben fejezték ki közelségüket – mindezért köszönetet mondott Ferenc pápa. Ismételten rávilágított azokra az okokra, amelyek miatt Assisi Szent Ferenc nevét választotta. Olyan személyiségről van szó, akit jól ismernek Olaszország és Európa határain túl, azok is, akik nem vallják magukat katolikusnak. Az egyik első ok, hogy Ferenc szerette a szegényeket. Hány szegény él még a világon! És mennyit kell ezeknek az embereknek szenvedniük! – kiáltott fel a Szentatya. Assisi Szent Ferenc példáját követve az egyház mindig arra törekedett, hogy gondozza a föld minden sarkán azokat, akik szenvednek a szegénység, a nyomor miatt. A diplomaták által képviselt számos országban is tapasztalható azoknak a keresztényeknek a nagylelkű működése, akik segítik a betegeket, árvákat, hajléktalanokat és mindazokat, akik a társadalom peremén élnek. Ezek a személyek egy emberségesebb és igazságosabb társadalom építésén fáradoznak. Létezik azonban egy másik fajta szegénység is! Napjaink spirituális szegénysége, amely súlyosan érinti az ún. gazdag országokat is. A pápa utalt szeretett és tisztelt elődjére, XVI. Benedekre, aki gyakran óvott a „relativizmus diktatúrájától”, amely azt jelenti, hogy mindenki saját magát teszi meg mércének és így veszélyezteti az emberek együttélését. A pápa ezután rátért a második indítékra, amely a névválasztást indokolja: Assisi Ferenc ezt mondja: munkálkodjatok a béke építésén! Azonban nincs valódi béke igazság nélkül! Nem lehet megvalósítani az igazi békét, ha mindenki saját magát tekinti mércének, ha mindenki mindig követeli jogait, anélkül, hogy törődne a többiek, mindenki jogaival, kezdve a természettől, amely minden embert egyesít ezen a földön. Róma püspökének egyik titulusa a Pontifex, vagyis az, aki hidakat épít Isten és az emberek között. Azt szeretném, - folytatta beszédében a pápa, - hogy a közöttünk folytatott párbeszéd járuljon hozzá a minden ember közötti hidak építéséhez, hogy mindenki ne ellenséget, ne vetélytársat lásson a másik személyben, hanem befogadásra, átölelésre váró barátot. Származásom is arra késztet, hogy hidak építésén fáradozzak – mondta személyes hangú beszédében Ferenc pápa. Amint tudjátok, családom olasz eredetű, így bennem mindig is élő ez a párbeszéd egymástól távol eső helyek és kultúrák között, a világ egyik és másik vége között, amelyek ma egyre közelebb kerülnek egymáshoz, egymástól kölcsönösen függnek, szükségük van arra, hogy találkozzanak és kialakítsák a hiteles testvériség valódi térségeit. Ebben a műben alapvetően fontos a vallás szerepe. Nem lehet ugyanis hidakat építeni emberek között, ha megfeledkezünk Istenről. De érvényes ennek az ellenkezője is: nem élhetünk valódi kapcsolatokat Istennel, ha nem veszünk tudomást a többi emberről. Ezért fontos a különböző vallások közötti párbeszéd fokozása, mindenekelőtt az iszlámmal – fejtette ki Ferenc pápa. Nagyra értékelte, hogy a péteri szolgálatát megkezdő misén az iszlám világ számos polgári és vallási hatósága jelen volt. Fontos továbbá, hogy fokozzuk a nem hívőkkel való konfrontációt, hogy soha ne kerüljenek előtérbe a különbségek, amelyek elválasztanak és sebet okoznak, hanem a különbözőség ellenére győzzön az a vágy, hogy minden nép között kiépítsük a barátság valódi kapcsolatait. Az anyagi és spirituális szegénység elleni küzdelem, a béke építése és a hidak építése – ezek annak az útnak a vonatkozási pontjai, amelyre szeretnék meghívni minden országot, amelyet képviseltek. Nehéz útról van szó, ha nem tanuljuk meg, hogy egyre jobban szeressük földünket. Ebben az esetben is segítségemre van Ferenc neve, aki mély tiszteletet tanít az egész teremtett világ irányában. Őrizzük meg környezetünket, amelyet túlságosan gyakran nem a jóra használunk fel, hanem kapzsi módon kizsákmányolunk egymás kárára. Ferenc pápa ismételten megköszönte mindenki munkáját, amelyet az Államtitkársággal együtt végeznek, törekedve a béke, valamint a barátság és testvériség hídjainak építésére. A diplomaták révén a Szentatya ismételten megköszönte kormányaiknak részvételüket a pápa megválasztásának alkalmából megtartott szertartásokon és gyümölcsöző együttműködést kívánt. A Mindenható Isten halmozza el ajándékaival mindnyájukat, családjukat és az általuk képviselt népeket.
|
