61

 

A Magyar Katolikus Családegyesület Elnökségének állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről

Mint ismert, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Családok védelméről szóló törvény két rendelkezését. A Magyar Katolikus Családegyesület állásfoglalása a döntésről.

A Magyar Katolikus Családegyesület Elnöksége meglepődve fogadta az Alkotmánybíróság 2012. dec. 17-én kihirdetett határozatát a családok védelméről szóló 2012. évi CCXI. törvény két rendelkezésének alkotmányellenesség miatti megsemmisítéséről.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikkét, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 9. és 33. cikkét, Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallását és L cikkét, valamint a Család Pápai Tanácsa által kiadott Családjogi Chartát szem előtt tartva az Elnökség megállapítja, hogy a család alapja a házasság;

a házasság az a természetes intézmény, amelynek feladata az élet védelmét biztosítani;

minden kellő korú és megfelelő adottságokkal rendelkező férfinak és nőnek joga van házasságot kötni és családot alapítani;

a család több, mint egyszerű jogi, szociológiai, vagy gazdasági közösség, mert a szeretet és a szolidaritás közösségét valósítja meg;

a család feladata, hogy a családtagok és a társadalom életéhez szükséges kulturális erkölcsi, szociális, lelki és vallási értékeket gyarapítsa és továbbadja;

a család politikai, jogi, gazdasági, társadalmi védelemre jogosult;

a férfi és nő között, önkéntes elhatározása alapján létrejött, a hűség, bizalom és együttműködés jegyében tartós szeretetközösségként létrejött házasságra épült család tudja leghatékonyabban szolgálni a közjót;

az ilyen házasságra épülő családokat az egész társadalom érdekében fokozott védelem illeti meg.

A házasság és az azon alapuló család Istentől származik, tehát természetfeletti, az állam létét megelőző intézmény, amellyel nem lehet azonos értékű semmiféle más együttélési forma. Ugyanakkor vannak a házasságtól eltérő, jelenleg mégis törvényesen szabályozott életformák is, és ezek is hozhatnak létre a maguk módján családot. Ez a tény azonban nem hatalmazza fel az államot arra, hogy a házasság és az azon alapuló család belső, Istentől származó értékrendjét a maga hatalmi eszközeivel átalakítsa. Egy olyan szabályozás, amely különbséget tesz különböző együttélési formákra és a házasságra alapuló családok védelme között, sem a házasságra épülő család számára, sem pedig az egyéb életformák számára nem jelentene diszkriminációt, de biztosíthatná a házasság és a család fokozott védelmét.

A Magyar Katolikus Családegyesület Elnöksége nevében
Bíró László püspök

 

források: a Magyar Kurir, a Hit Éve magyarországi honlapja, és a Bonum TV