---

Rózsafüzér Királynőjének ünnepe hálaünnep a Szent Szűz közbenjárásáért, az Isten segítségéért. V. Szent Piusz pápa 1571-ben Lepantói ütközet alatt a rózsafüzért imádkozta, így kérte Égi Édesanyánk közbenjárását a pogány törökök ellen vívott csata megnyeréséért.

Ima közben látomása volt, amelyben a keresztes hadak győzelmét látta. Szűz Mária segítségének tulajdonítjuk, hogy a csatát a keresztény seregek nyerték meg, és ezzel az ütközettel megkezdődött a török hatalom hanyatlása.

V. Szent Piusz pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte Rózsafüzér Királynőjének ünnepét. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segítette győzelemre a keresztényeket, ezért XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, majd XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.

Imádkozzuk a rózsafüzért minél gyakrabban, és kérjük a Szent Szűz segítő közbenjárását családtagjainkért, barátainkért, saját magunkért, hazánkért és minden rászorulóért!

forrás: hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/rozsafuzer-kiralyneja-oktober-7

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.

Gianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek
Szent Domonkossal és Limai Szent Rózával (18. század)

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.

Veronese: A lepantói csata (1572 körül)

Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.

„Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára a világ békéjét és a családokat.”

(Részlet II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae
kezdetű apostoli leveléből)

A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára.

Rózsafüzér Királynője Szent Szent Domonkossal és Sienai Katalinnal (Ismeretlen festő)

„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”

(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)

Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

Magyar katolikus lexikon
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Katolikus.hu
forrás: magyarkurir.hu/kultura/rozsafuzerkiralynoje

Olvasós Boldogasszony
(Festum Beatae Mariae Virginis a Rosario)
A hívek és papság előtt nagy népszerűségnek örvendő szép imádság a szent olvasó, vagy rózsafüzér. Hogy a Boldogságos Szűz és következésképp Krisztus Urunk előtt is nagyon kedves a könyörgésnek ez a módja, azt az a sok csoda bizonyítja, melyet ezen imádság keletkezése óta eredményezett.


Ezek közül kétségkívül egyik legnagyobb a lepantói tengeri csata diadala volt, amikor V. Szent Pius felszólítására az egész keresztény világ a rózsafüzér imádsággal könyörgött segítségért a hatalma tetőpontján levő török ellen.

1571 okt. 7-én azután a sokkal kisebb számú keresztény tengeri haderő Don Juan vezérlete alatt teljesen tönkreverte a török hajóhadat. Ezt az eseményt ugyanakkor csodálatos módon megtudta a szent pápa és közölte is a jelenlevőkkel. Ugyanő már ez alkalommal tervbe vette hálaünnep létesítését, mely tervét azután utóda XIII. Gergely végre is hajtotta, mikor 1573. ápr. 1-én megengedte, hogy mindazon templomokban, amelyekben a szent olvasó tiszteletére kápolna vagy legalább oltár volt, október első vasárnapján „Győzelmes Boldogasszony” ünnepét megülhessék. (B. M. V. de victoria.)

Az említett győzelem százéves évfordulóján X. Kelemen egész Spanyolországra kiterjesztette ezt az engedélyt minden templom számára, mikor pedig 1716-ban ismét Szűz Mária ünnepén (aug. 5.) Savoyai Eugen herceg Péterváradnál döntő győzelmet aratott a törökök fölött, akkor XI. Kelemen az egész egyházban kötelezővé tette Olvasós Boldogasszony ünnepét. XIII. Leó 1887 szept. 11-én II. oszt. duplex méltóságára emelte és új officiummal látta el, X. Pius pedig állandóan október 7-re, a lepantói győzelem napjára tette át.

Október havában mindennap elimádkozzák a templomban a rózsafüzért és a lorettói litániát kitett Oltáriszentség előtt. Mikor elimádkozzuk, akkor gondoljunk nagy bizalommal arra, hogy még sohasem hallotta senki, hogy a Boldogságos Szűz valakit gyámoltalanul magára hagyott volna, aki hozzá esdekelt!

---

---